 |
| A büszke csapat...nem bandzsítok ezen a képen, csak úgy csillan meg a szemüvegem (részletek később) |
Csütörtökön Berlin Day-t tartottunk, ami azt jelentette, hogy a tanítás után nagy megbeszélés volt Berlinről (mivel 2 hét múlva utazom oda). De ne siessük el a dolgokat. A nap nagyja átlagosan telt. Egészen addig amíg Adela be nem jelentette, hogy pénteken ő főzi a vacsorát Lászlóval...méghozzá székelykáposztát. Naná, hogy beálltam közéjük.
Ezen kívül Dán társadalomismereten Halloween töklámpást faragtunk jótékonysági célokra. Vicces volt, hogy pont az amerikai srác nem töklámpást faragott, hanem kivágott egy dán zászlót a tökből.
Este Yama elutazott a mostohaszüleihez Koppenhágába. Adelával kikísértük a buszmegállóba, felraktuk egy buszra, na és ekkor találkoztunk Pia-val (drámatanár), aki szervezte a Berlin napot.... nahjó kicsit túlzás, hogy találkoztunk, ugyan is megláttam, hogy ott sétál a buszmegálló másik oldalán (elég nagy a buszmegálló, 10-15 különböző busz áll meg itt), és egy hirtelen ötlettől vezérelve elkezdtem üvölteni neki, hogy : Hej Pia, hvor skal du hen?...Nah erre odajött hozzánk, és leálltunk beszélgetni a Berlin napi programokról. Megtudtuk, hogy tartanak előadást Berlinről nekünk, és ezalatt német édességeket fogunk enni...egyszóval Kinder és Werther's Original minden mennyiségben.:D Utána pedig a Good Bye Lenint néztük német hanggal-dán felirattal (amit én kihagytam, mert nem láttam sok értelmét....a dánok is kihagyták, mert nem látták értelmét, szóval végül Adela, Pia, László és Laura nézték csak)
Pénteken a szokásos kultúra óra helyett, előadást kaptunk egy dán nőtől, hogy milyen is Afrikában élni. Nagyon érdekes lett volna....ha nem lett volna olyan rossz előadó a nő, így maradt a szórakozás. Paullal (igen a tanárral) azon szórakoztunk, hogy milyen állatot is látunk a képeken.
Aztán megünnepeltük a szülinapost...énekkel kedveskedtünk neki, aminek a szövegét Dagmar (a dán társadalomismeret tanár írta). Aztán volt egy 2. reggeli (ahol én rájöttem, hogy mivel van már mikrónk tudok melegszenyát csinálni). Aztán festészet, ahol most már az abszolút esélytelenek nyugalmával indultam és végre rájöttem mi a nagy probléma. Az impresszionizmus nem az én stílusom.A tanár szerint ez elképzelhetetlen...de ha egyszer az RONDA ha egy virág összesen 3 ecsetvonásból áll. Mindegy. Arra gondolva, hogy kipróbálom, hogy tényleg tetszik-e neki, ha csak firkálok, taknyoltam neki egy sárga meg egy bordó pacát, és kikiáltottam őket virágnak. Az eredmény meglepő...tényleg tetszett neki...na ennyit a művészetről....
A dán órát a tanárnő, Myzi házában tartottuk. Rövid bevezetőbeszélgetés után, hozott egy tálnyi süteményt, ami első ránézésre sajtosmakaróninak tűnt. Az első vágások után kiderült, hogy valamilyen Mexikói különlegesség. Én két szóval tudom jellemezni: Bubblegum Pie....tényleg olyan volt, mintha rágógumi torta lenne. Pont úgy nyúlt mint a rágógumi, pont olyan szaga volt mint a rágóguminak, és pont ugyanúgy lehetett rágni mint a rágógumit...az íze viszont, egyszerű édes, nem az én esetem.
 |
| A nagyon kezdetek |
Viszont elég hamar el kellett hagyni a dán órát, mivel rohanni kellett a konyhába székelykáposztát csinálni. László kijelentette, hogy fáj a feje, szóval végül nem jött velünk. Helyette viszont beszerveződött Ardo. Így egy albán és egy szlovák jó baráttal indultam a konyha felé. Itt kiderült, hogy nem tudtak szerezni savanyú-káposztát így nekünk kell savanyítani...kihívás szagát lehetett a levegőben érezni.
 |
| Az undorított káposzta |
Miután sikerült meggusztustalanítani a káposztát (ecet,citromlé,pirospaprika,bors,só és megfelelő mennyiségű gőz segítségével) egy nagyjából savanyú-káposzta szagú és ízű dolgot kaptunk. Szóval az akció, hogy savanyítsunk káposztát fél óra alatt, sikerrel járt.
Ezután az albán és szlovák kukta kinevezett főszakácsnak, mivel én ismertem igazán egyedül, hogy milyennek is kell lennie a székelykáposztának.
 |
| Ardo "kávészünetet" tart |
 |
| A konyhás-csaj és Adela |
Délután kettőtől hatig álltam a fazék mellett. Ezt a fazekat nem úgy kell elképzelni mint otthon, tekintve, hogy 50 emberre kellett főznöm, egy nagyobbacska olvasztó üstre hasonlító valamiben. Eszközeim egy lábnyi fakanál, és fűszerek egész tárháza.
 |
| 20 hagyma és 6 kiló sertéscomb....hmmmm |
 |
| Igen, ebben a műanyag szerkóban kellett főzni XD |
A végeredmény....székelykáposzta alla Márkó + gőzgombóc alla Adela&Márkó. Ardó volt a csapatszellem, és a daraboló szakmunkás...20 hagymát pucolt meg, egy könnycsepp nélkül...Hurra...Tapsoljuk meg...
 |
| Élesztődik a gőzgombóc |
 |
| Még mindig élesztődik... |
|
|
 |
| Itt a gőz belepett....és gyakorlatilag nem láttam, valamint megégett az arcom XD |
 |
| Készen vagyunk !!! |
 |
| A gőzgombóc is készen van!!! |
 |
| Itt daraboljuk a gőzgombócot, amiért mindenki,aki nem vigyázott az alakjára RAJONGOTT :D |
|
 |
| Ez bizony csak a fele az összes kajának, amit csináltunk... |
 |
| Kóstolási periódus (amikor jóllaktam) |
A konyhás néninek nagyon ízlett a kaja. A tanároknak is. Diáktársaim azonban előítéletekkel teli megvetéssel fogadták a gőzgombócot. Aztán egy valaki megkóstolta, és mivel neki ízlett a többiek is megkóstolták és nekik is ízlett. Abból ítélve, hogy sokan repetáztak, azt hiszem kijelenthetem, hogy sikerrel vettem az akadályt, miszerint 50 emberre főzni székelykáposztát, savanyú-káposzta nélkül, az lehetséges. Ezek után mondja valaki, hogy nem tudok főzni...legalább is székelykáposztát (megjegyzem recept nélkül....illetve volt recept, csak szlovákul, szóval egy szót sem értettem belőle).
 |
| Aki magyarosan ette |
 |
| Aki dánosan ette |
 |
| Itt már takarítunk (mellesleg +1 órát takarítottunk a főzés után) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése