Ezen a héten nagyjából minden hétköznapian zajlott. Óra-óra hátán. Tanulás. És új hobbi szerzés. Kedden a håndverk órán az a nagyszerü ötletem támad, hogy ha már itt vagyok a Rønde Højskoleban, kipróbálhatnám a famunka termet is. Mármint a famunka teremben lévö gépeket. A héten majdnem minden szabadidömet ebben a teremben töltöttem.
Eredmény: nyakláncok fából, csontból, börböl. Valamint rengeteg seb és szálka a kezemben. A körmeim fura formákat öltöttek, hála a csiszolópadnak, és majndem minden bütykömön kis sebek vannak.
De cserébe legalább nem unatkoztam, és kiélhettem kreativitásomat.
Amit viszont nagyon nem vártam ezen a héten, az a hétvége. Márcsak azért sem, mert nem sima hétvégénk van, hanem hosszú, kínzóan unalmas 4 napos hétvége. Péntektöl hétföig. És habár vannak programjaim azért mégsem olyan jó, mint a hétköznapok.
Pénteken reggel fél hétkor éppen mentem volna reggelizni, amikor Adela bekopog az ajtómon, és közli, hogy senki sincs az ebédlöben, szóval a reggeli valószínüleg 9kor van. Örömmel feküdtem vissza aludni, de amikor 9kor megjelentem az ebédlöben akkor megtudtam, hogy márpedig de, fél hétkor volt reggeli mint mindig. Fogalmam sincs, hogy sikerült Adelának ennyire elnéznie egy csoport embert, de mindegy. Azért éhes hassal is követtük a péntekre tervezett programot: utazás Århusba.
A 11 órás busszal iundultunk Ardoval, Stelaval, Adelaval, de amikor megérkeztünk, már az elsö percekben rájöttünk, hogy nem volt jó ötlet aznap Århusba látogatni. Félelmetesen hideg volt. Percek alatt átfagytunk, így a legjobb megoldást követtük. Boltba be, boltól ki....
És akkor persze elérkezett az idö, hogy magamhoz vegyek valami táplálékot, szóval kerestünk egy szupermarketet, amit mellesleg elég nehéz találni egy zsúfolt belvárosban, szóval alig ½órányi keresgéléssel, kövéfagyva beestünk egy Netto ajtaján. Adela itt már nem volt velünk, mert úgy döntött, hogy ö inkább a Nök Múzeumába megy, ahol most különleges kiállítás van az eröszakolásról...a többieket (beleértve engem is) nem annyira vonzotta a dolog, szóval mi az evés mellett döntöttünk.
Vettünk egy doboz krémsajtot, virslit és zsömlét, és a tábori, csöveshangulatot követve egy sikátorban kényelmesen megebédeltünk.
Voltunk még Århus híres üzletközpontjában a Mågazinban, majd utunk egy kávézóba vezetett, ahova megbeszéltük Adelával a találkozót. A kávézóban töltött 2 óra közben én egyszer elmentem, hogy megnézzem azt az antikváriumot, ami elött kint ázott az esöben egy rakás könyv...Mit gondol a szegény szerencsétlen magyar...ha ázik, akkor biztos ingyen van. Hát nem volt. Felvettem a kosárból egy igéretesnek tünö angolnyelvü könyvet, elindultam vele, erre kijött utánamkiabálni az antikvárius, hogy 20 korona. Na szépen visszatettem a könyvet, és visszamentem ismét felmelegedni a kávézóba.
Adela érkezése után elmentünk a kedvenc édességboltunkba, majd a hidegtöl vezérelve a buszmegállóba és haza.
Leszállva a buszról nekem feltünt, hogy nem teljesen esö esik, hanem kicsit keményebb valami. De még nem nevezhettük hónak. Elmentünk a helyi 2nd-hand-shopba ahol találtam néhány egész jó pulcsit, de végül nem vettem semmit. Majd este, valamikor 9 körül már szakadt a hó. Szóval leesett az elsö hó....de már elolvadt, szóval most olyan mintha azt mondanám, hogy leesett az elsö sár. :P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése