A hétfő nagyjából úgy telt, ahogy sejtettük. Reggel dán, majd zenekar..és ebédnél megkaptuk a hírt: Adventureon biciklizni megyünk. Ez még nem is lett volna rossz, de akkor a hétvégén keletkezett sárra gondoltam, és a tény tudatában, hogy nem csak biciklizni megyünk, de az erdőbe megyünk mount'n'bikeozni már nem voltunk annyira lelkesek.
Az indulás zökkenőmentesen ment. Mindenki kiválasztott egy biciklit, ami csak, hogy még jobban rontson a kedvünkön, természetesen sárvédők hiányában szenvedtek. Garantáltnak ígérkezett a sárfürdő.
Az első kilómétereket még normális utakon tettük meg, és akkor egy mosoly leszottyadását követően rákanyarodtunk egy meredeken felfelé ívelő földútra. Gyökerek, pocsolyák, dagonyák kerültek elénk. Az első néhány lejtő még nagyon izgi volt. Nagyon figyelni kellett, hogy el ne essünk a csúszós vágásokon, de mind ez fél óra alatt kezdett inkább frusztrálóvá válni.
Már azt hittük, hogy nincs sok hátra, amikor elkezdődött a "ki tudja, hogy merre vagyunk?" nevezetű játék, ami abból állt, hogy a tanár kb. 10percenként megállította a csapatot, és megszavaztatta a társaságot, hogy merre menjünk. A depresszió kezdett erőtvenni a csapaton, amin a zuhogni kezdő eső kicsit sem javított...valamint az sem, hogy egy gyorsabb gyökérrodeó közben leesett a láncom.
3 órányi biciklizés után, átázva, hidegen, fájó izmokkal értünk haza, de nem bántam meg, hogy elmentem velük. A szobámban lévő tükör tanúsága szerint az arcomon megfelelő mennyiségű sár volt ahhoz, hogy egy wellness szálloda prospektusának nyitólapjára kerüljek :P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése