Elnézést kell kérnem, amiért az elmúlt hetekben kissé hanyagoltam a blog írását, de egyszerüen nem volt rá idöm...meg energiám sem nagyon. De most van egy kis idöm, szóval megpróbálok visszaemlékezni a múlt hét minden borzalmas eseményére olyan részletesen, ahogyan csak tudok.
Szóval. Hogy mi történt egy hete vasárnap, arra nagyon jól emlékszem. Ugyan is nem nagyon aludtam...aludtam persze volna, ha tudtam volna, de foxy közbejött. Ezzel pusztán arra akarok célozni, hogy a vasárnap éjszakám nagy részében azzal voltam elfoglalva, hogy ne mondjam ki a kígyó nevét (boaaaaa), vagy ha éppen mégis kicsúszott volna a számon, akkor minél gyorsabban engedjem ki a kisrókát. :D Emellé persze rázott a hideg, és másnap reggel egyszerüen képtelen voltam kikelni az ágyból.
Ez azonban problémákhoz vezetett a nap további részében, mégpedig azért, mert a múlt héten színházhét volt. Ez azt jelenti, hogy a tanárok ( alias Paul) kiválasztott egy színdarabot, amit hét végére, a szülöi bemutatóra színpadra kellett vinnünk. Ebben az évben a hagyományoktól eltéröen valami egészen különleges....telent választott ki nekünk. Romeo & Julia.
Amikor hétfön benyitottam a K terem ajtaján egy halomnyi, álmos RHE-s diák kezdett pisszegni, és ha csak ki nem huzigáltam volna Myzit a teremböl, akkor bizony súlyos "Kövezzük meg!!!!!" kíséretében kihúnyt volna az életem a Romeo & Julia ( a Leonardo Dicaprio-s változat) csókjelenetében. De sikerült kivonszolnom a teremböl a tanárnöt, és beszámolni neki a fizikai állapotomról, meg hogy nem valószínü, hogy aznap én résztveszek akármiben is.
2 nappal késöbb
Eltelt két nap, és már jobban voltam. Eléggé jól voltam ahhoz, hogy vacsorázzak a többiekkel, ami jót tett, mert igaz, ami igaz, vagy 3 napig gyakorlatilag nem ettem. Szóval a vacsoránál megtudtam, hogy mi is az elképzelés a darabról. Felosztottak minket 4 csoportba, és minden csoportnak elö kell adnia a saját elképzelése szerint a R & J egy meghatározott részét. Én az elsö csoporttal voltam, ami azt jelentette, hogy a kezdetektöl kellett elöadnunk a darabot a bál utánig.
Az alapötlet: A Montague és a Capulet család egy véres háborúban egymással Veróna irányításáért. Az elsö jelenetben a két család vezetöje egy talk-show szerü izében vesz részt, ahol szavazásra buzdítják a polgárokat. Majd feltünik Tybalt és Mercutio, akik a motoros üldözés után tüzpárbajba keverednek, amit a Rendör állit meg. Ezután jön Romeo és Mercutio jelenete, ahol Romeo bevallja, hogy szerelmes Juliába, és Mercutio felajánlja, hogy beviszi öt a Capuletek báljára. Itt következett David tánc jelenete, ami egy bravúros szaltóval ért véget, teljes fordulattal. És fináléként Romeo és Julia egymásratalálása.
Egyszóval a történetet modernizálták egy hangyányit a többiek, ami nem is lett volna baj. DE akkor meghallottam a szereposztást:
Mercutio - Lise
Tybalt - Anne
Julia anyja - Adela
Julia apja - Jean-Paul
Romeo apja - Lars
táncos - David
Rendör - Ardo
és a föszerepben
Julia - Stela
Romeo - na kitaláltátok???
Igen. Betegségem alatt a többiek úgy határoztak, hogy én leszek Romeo, aminek bahahahaharomira nem örültem. ès most nem arról van szó, hogy nem vagyok egy östehetség színész, vagy hogy egyszerüen nem éreztem magaménak a szerepet. A nagy probléma az a szöveggel volt. Nem fogok idézni, mert örülök, hogy sikerült elfelejtenem, de ennél nyálasabb, gusztustalanul csöpögös, rózsaszínü buborékokkal körbevet, babakék, pihepuha felhön ringatózó UNDORMÁNYT nehéz összehozni. És mivel nem voltam ott, amikor megbeszélték, ezért nem volt beleszólásom a szövegbe sem.
Szóval leküzdve a hányingert, ami minden egyes mondatnál feltört bennem, megtanultam a szöveget és 3 napi próbálással (ami alatt nem hagyhattuk el a színháztermet....) összehoztunk valami egészen elviselhetöt.
Feladatomhoz hozzátartozott még, hogy megtanítottam a 4. csoportnak az óangol kiejtést, mivel kitalálták, hogy bizony ök az eredeti szöveggel dolgoznak. Nem volt kis meló, de sikerült.
Borzasztóan sajnáltam viszont, hogy az én csapatom lehurrogta minden egyes ötletemet, amivel jobbá tehettük volna a mi jelenetünket. Egy hosszabb, jobban kidolgozott harc jelenet, egy jobban megkomponált táncjelenet a bálra....de nem, a csapatom úgy döntött, hogy nem akarnak ennyi energiát belefektetni. Szóval kidobták a kukába az ötleteimet. Na és kitaláljátok mi történt? A 2. csapat felhasználta az összes ötletemet. Pontosan úgy csinálták meg az ö jelenetrészüket, ahogy én elképzeltem a mienket. Véletlen egybeesés, vagy kémkedés lenne? Netán ennyire egyrugóra járna az agyam Daviddel??? Ez már soha nem fog kiderülni, minden esetre azért örülök, hogy végsösoron láthattam a saját ötleteimet a színpadon.
Az egyetlen utólagosan hozzárakott szerepem a gitározás volt. Én nyitottam az egész színdarabot egy gitárdarabbal. Ennek pusztán az az érdekessége, hogy minden egyes próbán más darabot játszottam, hogy tudjunk dönteni majd, hogy melyik volt a legjobb.
Szóval elérkezett a péntek, ami a bemutató napját is jelentette. Elsö elöadás kifejezetten az Efterskolenak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése