Hétføn felmerült a kérdés dán órán, hogy ezen a pénteken, ki fogja csinálni a süteményt, mert hogy minden pénteki dán órán Myzi házában vendégeskedünk, és valaki csinál, egy az ø országából származó süteményt. Eddig volt 2 albán torta, meg egy ameriakai. Az albán torták félelmetesen édesek voltak, de tényleg. Már-már az ehetetlenség határán álltak. Az amerikai pedig...olyan amerikai volt. Én a bubblegum-pie nevet adtam neki, mert tényleg olyan volt, mint valami rágó pite.
Szóval most hétføn én jelentkeztem, hogy csinálok almás pitét, mert nem akartam megint valami gusztustalan ragacsot. Így csütörtökön délután, az órák után már tükön ültem, és vártam, hogy mehessek végre sütit sütni. A receptet édesanyámtól kértem el skypeon (ez úton is szeretném megköszönni a közremüködését). Az almát a suli almafáiról szedtem (majdnem 3 kg-ot) aztán átmentem Myzihez Ardóval, Stelával, Adelával. Ott amíg én összeállítottam a tésztát, addig rábíztam az alma megpucolását és lereszelését Adelára és Stelára. Mint utólag kiderült, ez hiba volt. A 3 kg almából, sikerült 80dkg almahúst összehozniuk. Ne kérdezzétek, hogy hova lett az alma, mert nem tudom. A lényeg....nem volt elég alma a sütiben....
A sütés után, az illatokkal megtelve hagytuk el Myzi házát, és mindenki, aki ott volt, alig várta, hogy megkóstolhassa másnap az órán a sütit.
A várakozás nem volt hiábavaló. A pite, annak ellenére, hogy kevés volt benne az alma, nagyon finom volt. Csak hogy kapjunk valami képet a dologról, Ardo aki általában 1, maximum 2 kockát eszik egy sütibøl, most 4-6 kockát evett, Jaret megevett 6 kockát, és még 4-et elkért Myzitøl. Szóval sikert arattam a magyar almás pitével...
Jómagam is elkértem egy kockát, mert be akartam bizonyítani Anne-nek, hogy hatalmas bakot løtt amikor a prezentációm alatt eleresztett egy "Fúúúj"-t az almás pite látványára. Hogy még nem meséltem a prezentációról??? Akkor ezt most pótolnám.
Szerda délután kivételesen nem a tanárok szerveztek valamit, hanem az int. diákoknak kellett eløadást tartani az országaikról. Minden ország 20 percet kapott, és mivel rajtam kívül van egy másik magyar gyerek is itt, ezért mi együtt kaptunk 20 percet.
Meghallgattuk eløször Albániát, aminek során még albán táncot is tanultunk....össze-vissza kellett ugrálni egymás kezét szorongatva XD
Aztán jött Lengyelország, ami egy politikai és tanulmányi beszámoló volt.
Majd Rowanda, Afrika. Nah ez vicces volt, mert SEMMIT nem tudtunk meg Rowandáról. De tényleg, az ég világon semmit. Egy: mert Jean-Paul nem olyan jó angolból, Kettø: mert egy szót sem készült, és nem volt ötlete, hogy mit adjon elø.
Ezek után jöttünk mi. Magyarország. Azaz csak jöttünk volna, de végül csak László adta elø a prezentációját szerdán. Ez úgy történt, hogy én még nyáron megcsináltam az enyémet, és volt egy komplett szövegem, meg képeim, amit csak be kellett pakolnom PPT-be. Az eløadásomban benne voltak a magyar tájegységek+érdekességeik, Budapest, Budakalász, magyar konyha, népviselet, mentalitás, vallás. Mivel gyakorlatilag minderøl volt valamim, ezért úgy egyeztünk meg Lászlóval, hogy ø csak Debrecenrøl, az ø szüløvárosáról tart egy beszámolót. Nost...kicsit hosszabra sikerült neki, így sajnos én nem fértem bele az idøbe. Szóval kaptam 10 percet péntek reggel, hogy megtartsam az eløadásomat.
Borzasztó fruszráló 10 perc alatt beszélni egy egész országról. Gyakorlatilag levegøvétel és szünet nélkül hadartam, mégis azt kell mondjam, hogy a végén a többieknek is tetszett az eløadás. Kivéve a magyar konyhás részt. XD A dánok kishíján rosszul lettek a pörkölt látványától, és Anne rendkívül hangosan fújolta az almás pitét....
Szóval vittem neki egy darab almás pitét, és na mi lett a vége???...."ÚÚh, ez nagyon jó volt....van még??"
Ronda de Finom :P
És festészeten végre sikerült valami olyat alkotnom, amivel elégedett volt a tanárnø. Megmutattam neki a Da Vinci másolataimat, és a reakció: "Te tudsz valamit a rajzolásról". Ez nekem elég is volt. Sokkal jobb volt ez, mintha azt mondja, hogy ez nagyon jó, vagy fantastisk. Az igazgató is bejött az órára, csak úgy rajtaütésszerüen, és ø is alig akarta elhinni, hogy én rajzoltam azt ami eløtte van. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése